A blog lényege

változóan vicces teljesen véletlenszerű részletek az életből. a valósággal való mindennemű egyezés a valóság bűne, a szerző nem vállal érte felelősséget. tartósítószert nem tartalmaz. a tájékoztatás nem teljeskörű és nem minősül ajánlattételnek.

16.
május

0x20

Flashy7  |  Szólj hozzá!

nem akarok mindig csak magamról írni, mert az unalmas lenne, de néha muszáj. szóval: ma vagyok 32, ami hexában 20, binárisban 00100000, alhálózatban /27. József Attila verset írt ilyenkor, én azt nem tudok, csak blogbejegyzést, ez viszont tuti nem lesz érettségi tétel :) bár így most miután megírtam, visszajövök ide az elejére előre (utólag) elnézést kérni a könnyűzenei áttekintésért, amit linkek formájában ismeretterjesztő céllal beleerőltettem (bele fogok erőltetni).

a szülinapok az ember élete során először mind egyformák, a kisgyerek nem látja az éveket, először nem is ismeri, aztán már ismeri, de még nem fogja fel a növekvő számokat, a szülinapok végtelen távolságra vannak egymástól. aztán néhány évig mind különbözőek: mind fontosak valamiért, mini mérföldkövek: tizennegyedik, tizennyolcadik, érettségi éve, huszadik, egyetemi évek, diploma, munkahely, az ember élete gyorsan változik, fejlődik, fejlődünk. aztán megint mind egyformák kezdenek lenni, nem fontos már, az idő úgyis túl gyorsan halad, sőt, kifejezetten kezd zavarni, hogy már megint. én valahol a második fordulópont határán egyensúlyozok. ilyenkor egy kicsit elgondolkodik az ember, hogy mit ért el eddig, mit ért el tavaly óta, mi változott tavaly óta. sok minden változott, sok minden lett jobb, sok mindent elértem, sok érdekes embert megismertem, sok embert tanítottam és sok embertől tanultam, talán sokan szeretnek is. egy valami nem sikerült még mindig: megtalálni azt az embert, aki mellettem áll (nem előttem és nem mögöttem) és tanúja lesz az elkövetkezendő szülinapjaimnak, célt és motivációt hoz a következő 0x40 évre (női énekhangot duetthez, két kezet négykezeshez, társszerzőt egy közös "bloghoz", folytassam még?). aki tud olyan személyt, akinek kéne egy ilyen magamfajta furcsa ember örökbe, szóljon nekem, vagy szóljon neki. milyen vagyok én? öregedő, de alig használt, nem garanciális, de újszerű állapotban levő, intelligens, de cinikus, művelt, de okoskodó, nyílt, de makacs, bonyolult, de kiszámítható - a végtelenségig lehetne sorolni a pozitív és negatív tulajdonságokat, pont mint mindenki. akit keresek, annak a tulajdonságai is hasonlóan kezdődnek: legyen intelligens, művelt, legyen nyitott, hajlandó legyen gondolkodni, alkosson véleményt, legyen képe a világról, érdekelje minél több minden a történelemtől a fizikán át a zenéig, legyen jó humora. értsen meg és fogadjon el engem - cserébe pont ugyanezt ígérhetem. ja, és legyen bátor, hogy ne riassza el ennyi hülyeség és legyen mersze bevallani és bevállalni mindezt... :)
vannak emberek, akik nehezebben találják meg a másik felüket, hát én is ilyen vagyok, úgy tűnik. de azért csak nem kéne örökké így maradni. akinek van kedve segíteni, ossza tovább ennek a posztnak a linkjét, hátha felkelti valakinek a figyelmét.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://flashy.blog.hu/api/trackback/id/tr462908028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.